Végre…

Vasárnap végre lehetőség nyílt hosszabb foglalkozásra. A nap is kisütött, de a reggeli órákban mínusz 5 fok volt és a talaj ennek megfelelően betonkemény. Arippo kötőféke megfagyott odakint (látszik a képen). Egy bő fél óra legeléssel kezdtünk, takaróban. Utána tisztítás és pataápolás, majd megnéztük a nagy pályát, de a homok itt is beton-keményre fagyott, pedig szerettünk volna napon lenni. Így mégis a fedelest választottuk, ahol kitettem néhány eszközt, ahogy az a képen is látszik. Arippo örömmel, készségesen dolgozott, meglepően hajlékonynak tűnt. Később a legyező alakú rudakat egymás után tettem, hogy legyen némi változatosság. Kb. 30-35 percet mozogtunk így, földről, és utána még legeltünk a lovarda területén. Felmehettünk volna a dombra a napsütésbe – mert a végére egészen jó idő lett – de ott sem lett volna jobb a fű.