Sokkal kedvünkre valóbb, hogy zöldül a fű még akkor is, ha a táj nem is. Arippo nagyokat harapott a fűből. Igaz, hogy még előttünk van a vedlés, de úgy látom sokkal jobban néz ki, mint tavaly ilyenkor. Tökéletes lovaglóidő volt, de Bodywork-öt csináltunk. Arippo nagyon jól ráhangolódott, befelé figyelt, én nem voltam igazán topon. Nagyon hamar mutatott elengedéseket. Visszafelé is legelt
Ma volt a beígért nap Aripponak, hogy relaxos programot kap. Most is érte kellett mennem az etetőig. De onnan könnyedén jött. Bár az üres telek felé nézelődött, de a lovarda felé haladtunk, nagyon sok legelést hagytam neki, kicsit el is ment az idő. A lovardában pucoltam, patatisztítás is volt. Olyan helyre kellett kikötnöm, ahol nem volt a földön takarmány maradvány, mert különben szedegetni akarta. Szép idő volt, a nagy pálya még éppen használható állapotú volt, akár lovaglásra is. Igazából nem lett klasszikus kezelésmenet, egyfajta intuitív foglalkozás alakult ki. Arippo sűrűn váltogatta a ki- és befelé figyelést, de lassan megérkezett egy laza állapotba. A légzése egészen lassú lett, nyakát lefelé nyújtogatta. Valahogy az alakult ki, hogy a sörény élét masszíroztam, valamint a fejét billegtettem – ez utóbbit nagyon hosszan hagyta. A végére esett az illóolaj választás – a dōTERRA gyerek-kollekcióból a Steady-t választotta. Teljesen laza állapotban sétáltunk vissza a karámjához, ahol inni ment, majd egyedül, a többektől távol legelt – elvolt az élményével (?).
Nehézségek mutatkoztak a blog működésében, de mára minden akadály elhárult. Az elmúlt napok eseményeit egybe írta be. Ma is voltam reggel Arippoval, de „csak” legeltünk – hosszan a lovarda felé – és „csak” bodywork-öztünk a fedelesben (Masterson és lábak nyújtása). Érdeke, hogy mennyire más volt most a kezelés. Találtam néhány pontot a nyakán, amire jelzett, de úgy tűnt, hogy alapvetően már a bodywork helyzete is elég neki, hogy feszültséget engedjen el – vagyis rengeteget dobbantott mindkét első lábával. Az idő előrehaladtával a dobbantások kisebbek és ritkábbak lettek. Nagyon érdekes volt, hogy Arippo egy idő után most is jelét adta, hogy már nem tud, nem akar befelé figyelni és részéről vége a kezelésnek. Akkor nyújtottam, lazítottam még a lábait, maszíroztam a füleit. Jó sikerült, jól esett a fedelesben lenni, nem zavart minket senki. Utána lemostam és visszaengedtem – de visszafelé is volt legelés.
A hátsó lábak keresztezése és a legelés
Ma került sor Arippo állapotfelmérésére és kezelésére. Ez ősszel lett volna esedékes – a költözés után, a patatályogot követően – de különféle okok miatt csúszott idáig. A kezelést egy kedves lovas barátunk végezte, aki már régebben is járt Arippo-nál, sőt a képzése során még foglalkozott vele is – és az évek során profi terapeutává vált. A bejegyzés végén itt lesz a weboldalának a címe, mindenkinek ajánlom. És egyébként is érdemes felmérni a ló állapotát akkor is ha éppen úgy tűnik minden rendben van. Kaptunk néhány új feladatot, amit érdemes lesz csinálnunk – az egyik a jobb első láb (ez volt tályogos) lazítása és a gerincén lévő kicsi kipúposodás eltüntetése. A következő 5 napban szüneteltetjük a lovaglást, mert a kezelés intenzív volta miatt ilyenkor érdemes pihenőt hagyni – bár földről lehet dolgozni és lehet sétálni is – mert ilyenkor még zajlanak benne a változások. Másrészt jön a meleg, a szőre még nagy, tehát most vedlés is lesz és egyébként sem lenne neki kellemes téli szőrben melegben dolgoznia. A kezelés bizonyos elemeit néhány hét múlva ismételni fogom – ekkor is kell majd pihenő. Újra nagyon érdekes volt megfigyelni Arippo-t kivülről, ahogy váltogatja a tudatállapotokat a kezelés során.
Kezelés közben….
Ma bodywork volt tervezve, de újra elképesztő szél volt. Kapott alma-kerabolt és legelésekkel indultunk be. Az egyik udvarban, a sarkon állt egy sárga furgon – Arippo már messziről, kb.150 méterről meglátta és méregette. Bementünk a homokos pályára, de sok volt a zaj a szél miatt, messze nem volt ideális a helyzet. Egyszer meg is ijedt. Rövid idő állt rendelkezésre, de azért elég jól sikerült, nem ásított, de rágott. Valamikor elveszett csak legelni, mert érzi, hogy jön a fű.
Január utolsó napjára terep lovaglást terveztem, mert végre jó a talaj és nincs szél. De kevés időm volt, ezért Masterson kezelést kapott az almaadag után az első karámban. Most történt először, hogy egészen az etetőig kellett érte mennem, eléggé elfoglalta az evés. Nem volt annyira motivált, mint tegnap – lehet kifáradt a tegnapi vihartól, ami sok kárt okozott a lovarda környékén. Csak a nyakon és a tarkóján dolgoztam. A kezelés nem volt zavartalan, mert helyreállítások folytak a lovarda környékén, de végül elég sokat ásított, a végén könnyedén jött mellettem, vissza a karámok felé.
2022.01.19. A szél elállt végre és ma körmölés lett volna, de halasztottunk, mert túl kemény a talaj. Én és G… egyfajta terepbejárást csináltunk – bejártuk a karámot és néhány utat. Megnézte Arippo patáját és ezután döntött így. Jobb is, mert egy másik kovács is dolgozott éppen, nehezen fértünk volna el. Ezután kihoztam és lepucoltam a legelső karámban. A nap szépen süt, de itt sem jó még a talaj teljesen. Almákat kapott és utána Masterson Method foglalkozást csináltam neki a nyakán. Nem ásitott, de sokszor és hosszan lerágott. Megigazítottam a sörényét és a farkát is. Nyugodtan viselkedett, pár távoli lövés vonta el a figyelmét. Nyugodtan, lazán, nagyon jó hangulatban jött mellettem visszafelé, legelni már nem akart pedig ajánlottam neki és a kedvenc hely sem érdekelte. Miután bement figyeltem még egy ideig. Helyet kért az etetőnél és rengeteget rágott le, háromszor ásított is elég nagyokat.
A foglalkozás után..
2022.01.18. A napos időt ma is, de semlegesítette a jeges szél, hiába volt plusz fok. Le kellett mondanom a térképről és csak legeltünk. Érkezeskor Arippo békésen evett többiekkel, kicsit sajnáltam, hogy megzavarom. Nem pucolni le hanem azonnal megkapta az almákat és felmentünk a kedvenc helyre. Arippo láthatóan örült, hogy oda megyünk. A kanyar előtt megállapodás és felelt, pár másodperc múlva két őz ugrott át előttünk egész közel. Nagyon kevés állatot láttunk eddig erre. A domboldalon viszonylag jó idő volt, sokat legelt és kicsit megnéztüka lovakat is, akik feljebb laknak. Ők is ettek. Az egész program egy szűk óra volt. Az elképesztő szélnek annyi előnye van, hogy jobb lett a talaj terepen. Talán tudunk még egy terepet menni a héten.
Viharos szél volt ma és Arippo-nak hidegizmos terápiát terveztem – Masterson Method. Éppen új bálát kaptak, amikor érkeztem és evett ezért kicsit sajnáltam elvinni. Be kellett mennem érte, de azért jött és meg is kapta az almákat. Nehezen akart velem jönni, a karám és a bála felé nézegetett, de sikerült finoman rábeszélnem. Nem tisztítottam sem a patáját, sem a bundáját, egyenesen a fedelesbe mentünk. A kis karám nem lett volna jó, mert arról fújt a szél, nem a völgy irányában.
A végén
A fedelesben iszonyú, horror hangok voltak, még nekem is kellemetlen volt, mégis Arippo elég nyugodtan viselkedett. Úgy állítottam meg, hogy eléggé bent legyünk, de kilásson. Az, hogy befelé tudjon figyelni eléggé akadályozva volt a szélvihar okozta hangok miatt, de fokozatosan mégis sikerült befelé fordulnia. Mivel iszonyú zajok voltak ezúttal folyamatosan halkan beszéltem hozzá. Előbb a nyereg mögötti szakasszal foglalkoztam (kisebb jelzéseket adott), és a marjával is, mert itt is jelzett. A másik oldalon is megismételtem ezeket a pontokat, de itt nem adott jeleket. Szünetként a nyakán lévő kis csomókat masszíroztam – mindkét oldalon van egy-egy, kb szemben egymással. Kifejezetten jelezte, ha elég neki. Végül még a tarkójával foglalkoztam, a végén és közben is hosszabban rágott, de most nem ásított. A végén, ahogy mentünk vissza a karámokhoz úgy éreztem könnyedén, lazán, jó hangulatban jött teljesen mellettem, egyértelműen más volt a kedve, mint mikor kihoztam. Nyílt terepen jeleztem neki, hogy álljon be mögém a szél miatt – ezt meg is tette. Legelni már nem akart, inkább sietett vissza a bálához.
A mai foglalkozásra jól sikerült, kizárólag legelést és Masterson Method-ot végeztünk – abból természetesen a meridián kezelést. Előbb hosszasan legeltettem Arippo-t, utána mentünk a karámba. Néhány bértartón kívül nem volt senki. A szokásos pucolás és pataápolás mellett volt némi kezelés a szőre gombásodása ellen, amelyet valószínűleg a nedves idő hívott elő. Ezután mentünk a nagy karámba ahol egyedül voltunk. A bal oldalon a nyakán egy pontra erősen reagált, lépkedett, rágott. A marja két szimtrikus oldalon is mutatott jelzést. Kb 20-30 perc lehetett a kezelés – nem figyeltem – de ezután úgy kezdett viselkedni, mint akinek ez mára elég volt, így befejeztem a kezelést és újra legeltünk, bent és kint is. Sajnos továbbra sem látom, hogy együtt enne a többiekkel. Jelentős előrelépés, hogy újra tudok fényképezni…
