Néhány elmaradt videók

Idén kevesebb videó készült és el is maradtam velük. Itt pótolok párat. Az első még februárban készült (be is illesztettem ahhoz a bejegyzéshez amelyikhez elvileg való).

A másik kettő szeptemberben készült és két földi foglalkozás részletét mutatja ugyan azon a napon, szeptember 17.én. Nagyon érdekes látni milyen változáson megy keresztül egy ridegen tartott ló teste hét hónap alatt.
1)

2)

A nyár vége

Ma reggel voltam Aripponál, de utána mennem kellett. Egy órát legeltünk az üres telken,  amit lekaszáltak, Aripponak tetszett a nem rég kaszált fű. Ezzel vége tért a nyár és talán annyi pozitívum van, hogy már nincs annyira meleg. Nagyon remélem,  hogy az ősz jobban alakul közös programjainkat illetően. Az mindenképp jó, hogy a körmölés végre megtörtént, legközelebb alaposan szemügyre veszem a kovács művét. A sérülés jól gyógyul.(Az alábbi videón: hogyan lépjünk bele elegénsan a vezetőszárba?)

Úgy alakult – ez teljesen egyedi és ritka – hogy este is voltam kint, Arippo ekkor is örömmel jött legelni.

Egyre hidegebb

Napokig esett az eső, minden el van ázva. Sem nagy pálya, sem terep nem lehetséges, de időm sem volt az elmúlt napokban, csak egy-egy pillanatra láttam Arippo-t. De kivittem legelni, ezúttal a domboldalra. Szivesen jött, de kint egy kicsit feszültnek tűnt, néhány dologtól összerezzent.

Másnap meg mindig esett, de éjjel nagy széllel megérkezett a hideg is…

Körmölők álma

2022.11.14. Ma volt körmölés. Úgy alakult, hogy előtte bőségesen tudtam legeltetni. Mire a kovács megérkezett már elég sok ló bent volt, így nem tudtunk a szokott helyre állni. Jövés-menés is volt, a kutyák ugattak, emberek jöttek, mi pedig a járdán álltunk meg a nagy pálya mellett – egyik oldalt lovak jöttek, másik oldalt kutyák ugattak. Arippo példásan viselkedett, minden körmölő álma…

2022.11.13. Ma „csak” body-work volt némi bemelegítést követően a nagy pályán. Kis jövés-menés volt, de nem voltak nagyon zavaró körülmények. Néhány nyújtás utáni elengedésről videó is készült.

2022.11.10. Ma csak az útról tudtam ránézni Arippo-ra. Leengedtem az ablakot és megismert, nyerített amikor szólítottam.

Tehén és TEK

Mára terepet terveztem aztán néhány nap szünetet. Szép idő lett, de viharosan fújt a szél. Mindenképp legeltetni akartam, mert nem vagyok benne biztos a karámtársaival tud-e együtt enni. Eddig úgy tűnik talán a kisebb szürkével van jóba, illetve ő is mindig odajön, amikor belépek a karámba. A pályán éppen edzés volt egy bértartóval (aki, mint megtudtam nem rég érkezett, kb mint mi) külsős edzővel, de nem is akartam bemenni, mert tegnap eleget mozogtunk. Tehát nyergelés után irány a karámok között a fa híd és a főút felé mentünk. Igyekeztem eléggé folyamatosan, és hosszan ügetni, hogy mindketten erőnlétet szerezzünk. A vágtája nem volt lelkes, mint múltkor, lovagolni kellett, de haladtunk. Útközben megtudtuk mit csinál itt a helikopter – katonák vagy TEk-esek gyakoroltak ereszkedést a lebegő helikopterről. Arippo-t egyáltalán nem mutatott érdeklődést irántuk, és nem tudtam rávenni, hogy nyugodtan álljon, amíg előveszem a telefont, hogy lefényképezzem. A szokásos módon útközben kóstolgatta a füvet és így érkeztünk a főúthoz, ahol leszálltam és legelt hosszabban.

Azután indultunk vissza, de kört mentünk, mint múltkor. Itt talákoztunk a tehenekkel, akiket azért nem látni, mert mostanában ide hozza őket a gazda. Kicsit kerültünk, hogy ne kelljen közel menni hozzájuk. Itt visszaértünk a helikopteres helyhez és most Arippo vállalta a fotózást is, elég ügyesen állt.

Még legelt itt is, mert kedvence ez a hely és itt eléggé zöld a fű, ellentétben a többi réttel. Ügetésekkel mentünk visszafelé és most elhaladtunk a két Haflingi ló előtt is. A hídnál leszálltam és vezetve térünk haza. A végére egészen durván fújt a szél.